Tisztelt Olvasó, Kedves Leendő „Lajosisták”!
„Éppen ezért teljes igyekezettel törekedjetek arra, hogy hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet.” (2 Péter 1,5-7)
gaz emberségből szeretet, munkálkodás és gyümölcs… Értékes életre készülünk itt a katolikus gimnáziumban a protestáns hittanórákon.
Péter apostol felfűzi szép sorjában azokat a napjainkban is megbecsült erényeket, mint igazgyöngyöket, amelyekhez a Biblia megismerésén keresztül juthatunk csak el ma is. Törekszünk Isten vezetésével önmagunk és egymás megismerésére. Egyházaink történetén keresztül keressük utunkat, hitüket bátran megvalló elődeink életéből merítünk, s kutatjuk a világvallások között számunkra legdrágábbnak, a Keresztyénségnek múltját és jelenét.
Hittancsoportjainkban nem vagyunk sokan, ez előny, mert többet beszélgetünk. Van idő kérdezni és válaszolni is. Az osztályközösségekbe beilleszkedve, a hittanórákon kívüli kötelező miséken erősödhet hitünk mellett felekezeti elköteleződésünk is. Mindezt befogadó és elfogadó légkörben élhetjük meg.
A fiatalok lelki életét számos alkalom emelheti a gimnáziumban, amibe bekapcsolódhatunk evangélikus, református, baptista felekezetűként is igazi lelki közösségre találva.
Ha a tudás mellé lelki kincsek után is vágynak a továbbtanulás előtt álló fiatalok és ez szempont a választásban, bátran jelöljék meg e méltán nagymúltú iskolát.
Hanvayné Országh Krisztina