A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának rövid története
1687 óta számít a dél-dunántúli régió elit iskolájának a Pécs főterén álló Nagy Lajos Gimnázium. A jezsuiták, akik már 1613 óta – a törökök alatt is – tevékenykedtek a városban, a törökök kiűzése után 1687-ben azonnal megnyitották iskolájukat és felépítették ma is álló kollégiumukat (rendház és iskola). A jezsuita rendet azonban 1773-ban XIV. Kelemen pápa erős politikai nyomásra feloszlatta. A már akkor jó hírű iskola világi papok és világiak oktatásával működött tovább. A jozefinizmus kora után egyre inkább felmerült az igény, hogy a gimnáziumot ismét egy szerzetesrend vegye át. Miután a bencések nem tudták vállalni, ezért I. Ferenc király a zirci ciszterci apátnak, Dréta Antalnak adta át 1813. február 9-én kelt rendeletével az iskolát. Ennek 200. évfordulóján, a jezsuiták kezdeményezésére emléktáblát avattunk az iskola falán, a bejárat mellett, amely egyben a ciszterci oktatás 200 éves jubileumát is idézi. 1814 őszén két ciszterci szerzetes kezdte meg a tanítást egyelőre még világiak segítségével. A következő tanévben a 400 diákot már teljes ciszterci tantestület tanította.
1849-ben a győztes császári hadak kiparancsolták az iskolát az épületből, amelyet először garnizonnak, majd katonai kórháznak használtak. Addig a volt pálos rendházban (a mai Széchenyi gimnáziumban) folyt a tanítás. Csak tizennyolc év után, 1866-ban jöhettek vissza tulajdonukba az atyák, kik az épületet felújították és a déli szárnnyal bővítették. Ekkor kezdődött a gimnázium igazi felívelése.
A trianoni sokk és az 1921-ig tartó szerb megszállás után a fenntartó úgy döntött, hogy iskoláit egy-egy jeles magyar történelmi személyről nevezi el. Így vette fel iskolánk még ebben az évben az egykoron (1367) Pécsett egyetemet alapító Nagy Lajos király nevét.
Kiváló igazgatók és tanárok munkálkodtak itt, akik megadták az iskola sajátos ciszterci lelkületét, amelyre az öregdiákok ma is nagy szeretettel és nosztalgiával gondolnak vissza. Ennek tanúbizonysága, hogy az 1922-ben megalakult Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztályának mindig 5-600 tagja volt, s a negyvenévi betiltás után ma ismét működik.
Az 1935-ös év újabb nagyszabású fejlesztést hozott az intézmény számára, ugyanis ekkor készült el az északi szárny, amely számos új tantermet és az akkori igényeknek mindenben megfelelő szaktantermeket, előadókat, laborokat, dísztermet és szertárakat jelentett. Ekkor állították fel a főbejárat előtti csarnokban a névadó király életnagyságú szobrát.
A II. világháború után szomorú korszak következett. a kommunista diktatúra kialakulásával. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, köztük a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumát is, de ekkor még az atyák a Hunyadi úti épületben taníthatták az erre vállalkozó diákokat.
Az államosításkor a gimnáziumot a Széchenyi Gimnáziummal egyesítették, mert csak így tudták tanárral ellátni az iskolát. Az államosítással azonban összeomlott mindaz a ciszterci pedagógia, melyet 140 év alatt épített ki a rend. Szerencsére az intézmény különösebb szélsőségek nélkül megőrizte a gimnázium rangját.
A tankerületi főigazgató dr. Kűhn Szaniszló lemondatását követően Végh Istvánt, a Széchenyi gimnázium tanárát nevezte ki az intézmény élére. Az 1948/49-es tanév 13 osztállyal, 532 diákkal indult. Az orosz nyelv kötelező tantárgy lett.
Két évre rá azonban, 1950. június 7-én éjszaka, az ÁVH elhurcolta az összes Pécsett tartózkodó ciszterci atyát (18 fő).
Végh Istvánt 1955-ben áthelyezték, s az új direktor dr. Fekete Miklós lett.
Az 1956-os szabadságharc iskolánkat is érintette. A Széchenyi téri forradalmi nagygyűlésen tanulók és pedagógusok egyaránt részt vettek. A forradalmi napokat követő megtorlás elől sokan menekültek el az országból, így az iskola tanulói közül is 20 diák, szüleivel együtt. Az intézmény két vértanúja – akik még az egyházi fenntartású gimnázium tanulói voltak –, Málics Ottó és Hamerli Iván emlékét 2006 óta márványtábla őrzi. Az új rezsim, a Kádár János nevével fémjelzett rendszer hozott ugyan némi változást a Rákosi-Gerő érához képest, de a diktatúra lényegében nem változott. A pedagógusok kicserélődésével és a diákság összetételének megváltozásával érvényesült az új politikai kurzus akarata, de ettől független változások is bekövetkeztek.
Az 1959-es évtől Dobay József került az intézmény élére, akinek a ténykedését számos fontos, előremutató újítás jelezte. Az 1963/64-es tanévben bevezették a koedukációt, valamint az országban elsőként, ebben a tanévben indultak meg iskolánkban a tagozatos osztályok (angol és kémia-fizika). Az iskola tanulói létszáma 1965-ben megközelítette az 1000 főt, majd a következő években 800 fő körül stabilizálódott.
Az iskolai tanulmányi munkát az 1973-ban bevezetett tananyagcsökkentés is befolyásolta. Az érettségi súlya csökkent, mivel csak két tárgyat számítottak be a továbbtanulásnál, a történelem érettségi pedig fakultatívvá vált, így a diákok történelmi tudata, társadalomról alkotott képe gyengült. Az érettségi vizsgán az érdemjegyekkel történő osztályzást eltörölték, helyette a „kiválóan megfelelt”, „megfelelt”, „nem felelt meg” értékelést vezették be. Ez néhány évre kihatott még a diplomát szerzett volt középiskolások általános műveltségére, világképére is. Az 1975-ös tanévzáró konferencia joggal állapíthatta meg: Az érettségi osztályzás visszahozatala pozitív lépés volt.
Az 1980-as évtől dr. Kelenfi Elemér lett a gimnázium új igazgatója, aki korábban a Városi Tanács Oktatási Osztályának volt középiskolai felügyelője. A kollégiumtól három tantermet vett át az iskola, mert a tanulólétszám megnőtt (1985-ben 885 fő volt). A korszakot számos kiemelkedő tanulmányi eredmény is fémjelezte. A Fejér Lipót matematika versenyt és a megyei történelmi versenyt is a Nagy Lajos csapata nyert meg.
Az Ivasivka Mátyás karnagy-tanár úr által vezetett énekkarok és az országban egyedülálló Orff-zenekar dicsekedhetett még jelentős eredményekkel, ezek az együttesek, valamint a néptánc együttes sorozatosan jeleskedett a Helikon versenyeken, illetve emellett többször nyerték el az Év kórusa címet is.
A ciszterci Incipit Vita Nova Alapítvány és a gimnázium Pro Ludovico Alapítványa – az egykori hálás, nagylelkű diákoknak és más bőkezű adakozóknak köszönhetően – számos díjat alapított, amellyel az alapító szándékának megfelelően, a feltételeknek megfelelő, arra érdemes diákokat és tanárokat jutalmazzák. Ezek között az első a Nyolczas Ipoly ciszterci szerzetes tanárról elnevezett díj volt, amelyet a tanár úr 1944-ben érettségizett osztályának egykori tanulói – öregdiákjai – hoztak létre 1984. decemberében.
Elmondható, hogy még az 50-es években, majd a későbbi időszakokban is mindig akadtak nagy tanár egyéniségek, kiváló pedagógusok, akik nem pártérdekeket szolgáltak, hanem megpróbáltak tisztességes, művelt ifjakat kinevelni, öregbítve iskolánk hírnevét.
A rendszerváltozás után a Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1989-ben visszakapta működési engedélyét. Dr. Kerekes Károly zirci apát 1990. szeptember 1-jével Pécsre helyezte Dr. Arató Miklós Orbán cisztercit azzal a megbízással, hogy kezdje meg a fakultatív hitoktatást és szervezze az iskola visszaszerzését a rend tulajdonába. A kollégium épületében lakást és hittantermet bocsátottak rendelkezésére, s az 1990/91. tanévben 140 jelentkezővel elindult a hitoktatás.
Az átmenetet egy új igazgató, Póla József neve fémjelezte. Orbán atya megszervezte, majd 1991 januárjától 1994 decemberéig működtette a Ciszterci Pedagógiai Műhelyt azzal a szándékkal, hogy az arra vállalkozó pécsi pedagógusok bencés, piarista tanároktól, jeles katolikus világi előadóktól rendszeres képzést kapjanak a katolikus szellemű oktatásról. Az 1991/92. tanévben már sikerült az Állami Nagy Lajos Gimnáziumban egy ciszterci osztályt is indítani, a következő évben pedig kettőt. A hitoktatásban már Dr. Marosy György Cézár atya is segített, akit 1991 augusztusában a zirci apát Pécsre küldött. (Mindkét atya iskolánk öregdiákja volt.)
Időközben megszületett az 1991. évi XXXII. törvény, mely elrendelte a volt egyházi tulajdonok funkcióvállalással való visszaszolgáltatását. Ez azonban sokkal nehezebben ment, mint annak idején a tollvonással elrendelt államosítás. Elkezdődtek tehát az egyre keményebb tárgyalások a pécsi önkormányzattal az iskola visszavételére. A tárgyalások végül sikerre vezettek, a pécsi közgyűlés két szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy az 1993/94. tanévtől a gimnázium fenntartója a Zirci Ciszterci Apátság lesz.
Az iskola ünnepélyes átadása 1993. június 12-én történt meg. A fenntartót dr. Kerekes Károly zirci apát, az önkormányzatot dr. Páva Zsolt alpolgármester, iskolánk öregdiákja képviselte, a minisztériumot pedig dr. Korzenszky Richárd bencés, miniszteri biztos, aki jelentős segítséget nyújtott az átvételi tárgyalásokon. A gimnáziumot a teljes tanári karral és minden diákkal kellett a rendnek átvennie, az önkormányzat csupán azt biztosította, hogy két évig elhelyezi azokat a tanárokat, akik önként kívánnak távozni az iskolából. Ekkor már a 20 osztályból 8 ciszterci beiskolázású volt megfelelő szellemiségű osztályfőnökkel. 1996-ban érettségiztek az utolsó állami osztályok. Az 1990 előtt is itt tanító pedagógusok közül 2000-ig többen önként távoztak, vagy nyugdíjba mentek. Az újjászerveződött tantestület kialakításánál Dr. Arató Orbán atya figyelt a szakmai felkészültségre, a férfi tanárok arányára, a példaadó erkölcsi- és hitéletre.
A szerzetesi jelenlét az iskolában az ezredfordulóra elérte az öt főt.
Az átmenet után, 1997-től Páva Péter lett az intézmény új igazgatója egészen 2012-ig.
Dr. Zakar Ferenc Polikárp zirci apát 1998-ban összevonta a gimnáziumot és a Hunyadi Mátyás kollégiumot.
1998-ban a hagyományos négy évfolyamos képzés mellett – általános tantervű, biológia-kémia, matematika-informatika, angol és német – évfolyamonként egy osztályban elindult a hatosztályos képzési forma. 2004-től néprajzi tagozat indult, melynek eredményes működését segítették a már régebb óta működő népzenei és néptánc csoportok. Az iskola udvarán elkészült hagyományos kemence. Az iskola 2009-ben vásárolt magának egy falusi parasztházat Pécstől délre, Átán, ahol mezei iskolát, tangazdaságot hozott létre. A „farm” elsődlegesen az iskolában egyedülálló módon működő néprajz tagozatos diákokat hivatott kiszolgálni, de az ottani munkánkban az összes diák szerepet kap, részt vállalhat. Mindemellett minden évben megtartjuk iskolánkban a hagyományos szüreti, Márton-napi, vagy éppen farsangi (busó) ünnepeket is, a szülői munkaközösség tagjainak pedig Átán disznóölést rendezünk..
A diákok és szerzetesek által épített, és 1948-ban átadott úszómedence az ezredfordulóra már olymértékben tönkrement, hogy üzemeltetése lehetetlenné, javítása pedig gazdaságtalanná vált, ezért Orbán atya javaslatára elbontották, és a helyén – a Rend és más ciszterci intézmények segítségével – 2003. őszére egy korszerű sportcsarnok épült. (Bár a medence elbontásának – első sorban érzelmi alapon – rengeteg ellenzője volt, a döntés helyessége rövid időn belül igazolódott, különösen a napi testnevelés órák bevezetésekor.) 2005-ben készült el a sportudvar és nyert végleges formát a díszudvar. A tetőtér beépítésével új tantermeket alakítottak ki és bővült a kollégium is. Az épület bővítése, karbantartása, technikai fejlesztése azóta is tart.
2011-től, iskolánk egykori tanára, kollégiumi nevelője, spirituális vezetője, Dékány Árpád Sixtus ciszterci szerzetes lett a zirci apát. Ennek folyományaként megszületett a Ciszterci Iskolai Főhatóság, amely az országban működő öt ciszterci iskolát volt hivatott összefogni, irányítani.
Páva Péter 2012 őszétől Baranya megyei tankerületi főigazgató lett, így az intézmény vezetését Dobosi László vette át. Az ő irányítása alatt intézményünk Ökoiskola (2016), NAVA pont (2016), Minősített Tehetséggondozó Műhely (2017), Kiválóan Akkreditált Tehetségpont (2018), a PTE partnerintézménye (2016), az Oktatási Hivatal (2017) és a Szegedi Tudós Akadémia bázisintézménye (2018) lett. A tehetséggondozás kiemelt szerepet kapott, amelynek keretében a megyei általános iskolai versenyek és főként természettudományos, de egyéb tehetséggondozó szakkörök is iskolánkban kaptak helyet. Mindemellett az intézmény 2016-tól angol (Language Cert), 2018-tól német (ÖSD) nyelvvizsgahely is lett. 2018 szeptemberétől 2022 augusztusáig az intézmény vezetését Bodáné Gálosi Márta vette át, akinek a COVID alatt kiemelt feladata volt a digitális oktatás megszervezése. Közvetlen, kommunikatív személyisége ezen nehéz időszakban segítette a pedagógusokat, diákokat és törekedett arra, hogy minél több közösségi eseményt vissza tudjon hozni az iskola életébe.
A keresztény nevelés kiemelt helyet foglal el az iskola életében. A tantestület a tanév elején lelkigyakorlattal kezdi a munkát. Minden osztály heti egy alkalommal évfolyam misén vesz részt a Belvárosi templomban. A nap evangélium olvasással és közös imádsággal kezdődik, és imával zárul. Az adventi vagy a nagyböjti időszakban lelkigyakorlatok és lelki nap segítik a hitélet elmélyülését. Iskolai szervezésben a Szent Bertalan kápolnához zarándokolnak el minden decemberben a diákok és tanárok, de sokan bekapcsolódnak az egyházmegyei szervezésű zarándoklatokba is. Minden évben vannak osztályok, akik szívesen választják Csíksomlyót, Rómát, Mariazellt vagy egy-egy magyarországi zarándokhelyet célpontnak. A gimnáziumi évek alatt a tanítványaink eljutnak a Rend központjába, Zircre is.
2005 óta kilenc tanterem viseli iskolánkhoz kötődő szerzetes nevét (Nyolczas Ipoly – 2005, Kűhn Szaniszló – 2005, Horváth Olivér Adolf – 2007, Gombás Miksa és Módly Dezső – 2008, Marosy György Cézár – 2009, Arató Orbán – 2010, Brenner János – 2012, Inczédy Dénes – 2014, Magdics Gáspár – 2016), ezen kívül a sportcsarnokot Egyed Mihályról (2010), egy-egy tantermet pedig Rajczi Péterről (2017) és Kromek Sándorról (2020), iskolánk legendás tanárairól neveztünk el.
A Kűhn Szaniszló teremben iskolatörténeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Diákjaink gondozzák a temetőben a ciszteri sírboltot. Minden évben közös ünnep a bérmálás, a Veni Sancte és a Te Deum. A hitoktatásba évek óta segítenek atyák az egyházmegyéből. Diákjaink rendszeresen részt vesznek az egyházmegye ifjúsági rendezvényein. Ez is erősíti jó kapcsolatunkat a püspökséggel. Az elmúlt húsz évben, diákjaink közül tízen választották a papi és szerzetesi hivatás.
A több mint 80 fős tantestületben ma is vannak tudós tanárok, az elmúlt években többen is doktoráltak (kémia, földrajz, teológia), néhányan jelenleg is phd képzésben vesznek részt (biológia, néprajz, fizika). Rendszeresek a publikációk, az önálló kötetek, a konferenciákon való részvétel is gyakori. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutató Pályadíját már három kollegánk elnyerte. Művésztanár munkatársaink (író, grafikus-oltárképfestő, zenész, népzenész, néptáncos) más megyékben és az országhatáron kívül is öregbítik hírnevünket. Több közoktatási szakértő, szaktanácsadó is van a tantestületben, többen oktatnak az egyetemen is. Egyre többen érettségi elnökként illetve emeltszintű vizsgáztatóként segítik az oktatást a megyében.
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma a múltban is híres volt a kiemelkedő tanulmányi eredményekről, tanítványaink a versenyeken és az életben is megállják a helyüket. Nemzetközi Kémia Diákolimpiákon 1998-ban Csékei Márton Melburne-ben, Hegedűs Ákos a Nemzetközi Fizika Diákolimpián 1999-ben Padovában, 2000-ben Leiceter-ben, Najbauer Eszter 2010-ben, Tokióban a Nemzetközi Kémia Diákolimpián szerzett aranyérmet. Csonka Zétény 2017-ben a Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpián, Hollandiában, bronzérmet szerzett.
Az elmúlt években több elismerésben részesült a gimnázium: 2007-ben Árpád fejedelem-emlékdíjat, 2012-ben a Ciszterci Diákszövetség Magyar Örökség-díjat kapott.
2011-ben megünnepeltük az épület északi szárnya átadásának 75. évfordulóját és ugyanebben az évben ünnepeltük az iskola alapításának 325. évfordulóját. Ezért 2012 szeptemberében iskolánkban rendezték meg a Nemzeti Tanévnyitót.
2014 decemberében került átadásra a XXI. századi technikával felszerelt Inczédy Dénes Természettudományos Labor, amit egy évvel később, 2015 decemberében a szintén iskolánk egykori ciszterci tanáráról, Magdics Gáspárról elnevezett matematikai szaktantermek követtek. Ugyanebben az évben megtörtént az épület régi szárnyának teljes homlokzati felújítása és a hátsó lépcsőházban – az akadálymentesítés érdekében - megépült egy lift is. 2017-ben, jelentős állami támogatással, megvalósult egy nagyszabású energetikai felújítás, amelynek keretében az épület hőszigetelést kapott, minden nyílászárót kicseréltek és napelemek kerültek a tetőre.
2000-ben az első emeleten Szent Bernát szobrát, 2007-ben a földszinten Brenner János vértanú szobrát, 2013-ban az udvaron Mária és Jézus szobrát avattuk.
Helyére került a felújított harangláb is a kollégium udvarán.
Több külföldi testvériskolánk van: Marienstatt – ciszterci gimnázium (Németország), Fellbach (Németország), Sulmona (Olaszország), Kolozsvár Báthory István Lyceum. Tudatosan tervezzük és szervezzük a csereprogramokat részben nyelvgyakorlás céljából, részben a művészeti csoportok vendégszereplései miatt. 2012-ben a Comenius, 2014-ben pedig az ERASMUS + programba is bekapcsolódott a gimnázium, ami fokozott együttműködést igényel több európai iskolával. Évek óta egyre több osztály kirándul Erdélybe, Kárpátaljára, a Felvidékre, Délvidékre, Őrvidékre. A Rákóczi Szövetséggel való kapcsolat is erősíti ezt a törekvést. Az elmúlt években tantestületi kirándulások keretében is ellátogattunk határon túli történelmi emlékhelyekre.
Az iskolának rendszeresen jelennek meg kiadványai. Ezek között mindenképpen az első helyen kell említeni az évente megjelenő reprezentatív, igényes kiállítású Évkönyvet, amely tulajdonképpen az intézmény Historia Domusa, beszámol a tanév eseményeiről, felsorolja a tanulmányi- és sportversenyeken elért eredményeket, az alapítványok díjazottait, és rengeteg egyéb adatot, riportot, beszámolót tartalmaz.
1994 óta évente négy alkalommal jelenik meg a „Fehér/Fekete – Színes” iskolaújság, mely két részből áll. A Fehér/Fekete a ciszterci öregdiákok része, a Színes pedig a mai diákoké. Az újság kapott már első helyezést országos megmérettetésen is. Évente kétszer jelenik meg az „Irodalmi Páholy” kulturális folyóirat. Már négy alkalommal „Diákszemmel” című alkalmi kiadványt is kiadott az iskola, ami tehetséges diákjaink tanulmányait, díjnyertes munkáit tartalmazza. A történelem és a matematika munkaközösség könyvet (Magyar sors a XX. században), illetve példatárat adott ki. A Laudate kórus, a Zengető együttes és az Orff zenekar pedig már több CD-t jelentetett meg. A Ciszterci Rend Incipit Vita Nova Alapítványa és a gimnázium Pro Ludovico Alapítványa ezek kiadását is támogatja.
A gimnáziumban sokrétű szabadidős tevékenység folyik. Laudate kórusunk, Orff-zenekarunk, Magura táncegyüttesünk, Zengető népzenekarunk, népdalénekeseink, Faludi Ferenc diákszínpadunk, hangszereseink, versmondóink, képzőművészettel foglalkozó diákjaink kétévenként Keszthelyen, a Helikonon is eredményesen szerepelnek. 2008-ban harmadszor szerezték meg egymás után az első helyet, így végleg iskolánkban maradt a serleg. Országos zenei vetélkedőn 2013-ban harmadszor nyerte meg csapatunk az első helyet.
Iskolánk 40000 kötetes, folyamatosan fejlesztett könyvtára, kiemelkedően gazdag régi állománnyal is rendelkezik. A könyvtár fontos és kedvelt közösségi tér is, berendezése kisebb kulturális rendezvények megtartására is alkalmassá teszi.
Minden évben rövid ünnepségben megemlékezünk volt diákjainkról Babits Mihályról, Garay Jánosról, Málics Ottóról, Hamerli Ivánról iskolai emléktáblájuknál.
A diákokat évente több alkalommal keresik fel neves személyiségek (írók, tudósok, zenészek), akik személyiségükkel, példájukkal is hatnak. Vendégünk volt többek között Bertók László, Tüskés Tibor, Halmai Tamás, Méhes Károly, a Jelenkor folyóirat szerkesztői, illetve Pécshez és az iskolánkhoz kötődő írók, költők, mint Czakó Gábor, Iancu Laura, Jókai Anna, Vasy Géza, Pozsgay Zsolt, Bőzsöny Ferenc, stb.
Elsősegélynyújtó csapatunk minden évben dobogós helyen végez az országos versenyen.
Sportolóink iskolai színekben és egyéni versenyeken is remekül helyt állnak. A Katolikus Iskolánk Sportversenyéről sok éremmel térnek haza. A tömegsport egyre jelentősebb helyet foglal el a diákéletben, a Ciszterek Ligája focibajnokság, valamint az évente megszervezett sítábor különösen népszerű.
A Diákönkormányzat Ciszterna nevet viselő tanév kezdő tábort szervez a beérkező diákoknak. A Mazsolabál, a farsang, a Lajos-nap és a tanár-szülő bál az összetartozást és a családias légkört erősíti.
A dr. Nádor Tamás által – még diák korában – 1944-ben alapított, majd 1972-ben az akkori diákok által újra indított stúdió működését a Diákönkormányzat segíti.
Az iskola 47. számú Szent László Cserkészcsapata fontos szerepet tölt be a diákok szabadidős tevékenységében és a rendezvényeken. A csapat 2016-ban ünnepelte alapításának 100. évfordulóját, amelynek keretében a 2. emeleten egy emlékfalat adtunk át. A számos rendezvény, megemlékezés mellett erre az alkalomra jelent meg egy fotókban és dokumentumokban gazdag kötet is, „Láb, amely hangtalanul lépked…” címmel.
1993 júniusában kapta vissza a Ciszterci Rend az iskolát. Azóta eltelt sok mozgalmas és eredményes esztendő. Bízzunk benne, hogy fejlődésünk így folytatódik. Erre ad reményt, hogy iskolánk a 2017. évben, Baranya megyéből egyedüliként, s minden eddigi eredményét megdöntve, az országos 59. helyet szerezte meg a középiskolák versenyében.
Még több bizakodással tölt el minket, hogy Ferenc pápa engedélye alapján 2018. május 1-jén, Szombathelyen, boldoggá avatták iskolánk egykori diákját, ciszterci szerzetest, Brenner Jánost. Az ő hite és ereje legyen velünk a további munkálkodásunkban!
Csatolt dokumentumok
Galériák