Brenner János 1942-46 között volt iskolánk diákja. 2007-ben, halálának 50. évfordulóján Nagy István szobrászművész szobrát avattuk fel a földszinti folyosón. 2012-ben a szobor melletti Fszt. 5-ös termet ünnepélyes keretek között a volt diákról, vértanúról neveztük el. 2017-ben pedig iskolai megemlékezést tartottunk a merénylet 60. évfordulóján, amelyet egy kiállítás megnyitójával kötöttünk egybe. 2018. május 1-jén örömmel vettük a hírt, hogy Brenner Jánost, iskolánk egykori diákját, ciszterci novíciust, rábakethelyi káplánt, vértanút, Szombathelyen boldoggá avatták.
Czeininger Tamás tanár úr Brenner Jánosra életútját összefoglaló tablósorozatot állított össze.
Czeininger Tamás tanár úr által összeállított tablósorozat szövege az alábbiakban olvasható.
Brenner János vallásos szülők három gyermeke közül másodikként 1931 december 27.-én született Szombathelyen. Szülei komoly vallásos nevelésben részesítették fiaikat. A kis János és testvérei szép példát láthattak arról, hogyan kell élni egy hívő házaspárnak. A Brenner név nagyon jól hangzott Szombathelyen, hisz előkelő nagy múltú család lévén – a nagypapa városi polgármester volt- köztiszteletben álltak. A napi imádság és az elkötelezett keresztény élet nagy hatással volt a gyerekekre. Ez is szerepet játszott, hogy mind a három testvérből pap lett, amely nagy boldogságot okozott a Brenner családnak és a népes rokonságnak. János gyermekévei hasonlóan teltek, mint bármely polgári származású gyermeké. Eleven volt, de ugyanakkor sok minden érdekelte. Már kisiskolás korától vonzódott a hittanhoz, az Egyházunk szentjeihez így például a fiatalon vértanúhalált halt Szt. Tarzíciuszhoz. A szombathelyi tanulmányokat az édesapa munkahelyi változása miatt 1940-től, Pécset kellett folytatnia Jánosnak. Előbb az elemi majd két év múlva a pécsi Kűhn Szaniszló által igazgatott Ciszterci Rend Nagy Lajos gimnáziuma következett. Itt Felegyi Román atya lett az osztályfőnöke. A kis Brenner kitűnő tanuló volt!
Az 1944-es esztendő rettenetes megpróbáltatásokat hozott hazánkra. A II. világháború nem kímélte az országot. A háború borzalmai ugyan Pécs városát nagyjából elkerülte, de a bizonytalanság és az oroszok közeledése miatt a Brenner család előbb visszamenekült Szombathelyre majd a gyakori bombázások miatt Ausztriában kerestek menedéket. A háború végén Brennerék visszatértek Pécsre a Király utca 27.-be, majd az édesapát 1946-ban újra Szombathelyre helyezték.
Így János a szombathelyi premontrei gimnáziumba került, ahol különösen az idegen nyelvek és főként a francia, amiből kiemelkedőt nyújtott. A politika azonban nem kedvezett a polgári, nemesi származású családoknak és az egyházi embereknek sem és az Egyház által fenntartott intézményeknek sem. A kommunista hatalom államosította az egyházi iskolákat is. Az új tanárok már ateisták voltak és Brenner nem tudta befejezni középiskolai tanulmányait. Endrédy Vendel zirci ciszterci apát úgy próbált segíteni a hivatást érző fiatal pap és szerzetes-jelölteken, hogy gimnáziumot működtetett az évszázados falak között. Az itt érettségizett diákok magasabb szintű képzést kaptak, mint a világi iskolákban, de az ateista állam nem fogadta el a végzettséget bizonyító dokumentumokat. Brenner is így járt, remekül leérettségizett, de nem mehetett volna más pályára csak is az egyházira, hisz végzettségét nem ismerték el a kommunista irányítású Magyarországon. Csak hogy Brenner Jánosnak nem is volt más szándéka, mint, hogy novícius majd szerzetes legyen. Ez részben megvalósult…
Brenner előbb oblátus majd 1950 augusztusától Anasztáz néven – tizenkilenced magával novícius lett. Azonban megint az ateista diktatúra közbeszólt; A szerzetesrendeket már 50 júniusában erőszakkal feloszlatták. Zirc még néhány hónapig menedéknek bizonyult, de végül innen is menniük kellett októberben. Ebben a hónapban letartóztatták a szentéletű Vendel apát urat és szörnyű kínzások után hamis vádakkal 14 évi börtönre ítélték.
”Megverték a pásztort szét széledt a nyáj …mondhatnánk , de ez csak részben volt igaz. Brenner János és mások is kitartottak egyházuk mellett és Jézust el nem hagyva szemináriumba jelentkeztek. Előbb a szombathelyi szemináriumban majd ennek feloszlatását követően a győri papképző hallgatója lett Brenner. Itt tanult 1955-ig. majd a vizsgáit letéve szülővárosában a helyi püspök Kovács Sándor atya szentelte pappá negyedmagával.
Nem volt egyszerű papnak lenni az ötvenes évek Magyarországában. Csak a szombathelyi egyházmegyét vizsgálva: Az oroszok 45-ben megölték gróf Mikes János nyugalmazott püspököt. (Fehérvértanú) Utódját Grősz Józsefet a későbbi kalocsai érseket letartóztatták, és Kovács Sándor püspököt is gyakran zaklatta az ÁVH.
Ilyen körülmények között kapta meg a püspöktől a szolgálati helyét Brenner János atya, mint káplán. Ez a Szentgotthárd melletti Rábakethely lett, amelyhez 4 fília tartozott; Magyarlak, Farkasfa, Máriaújfalu és Zsida! A fiatal és derűs káplánt hamar megszeretették a hívek. Krisztuscentrikus életet élt a fiatal pap. Az evangélium sorai és főként a Szentlélek vezette. Innen volt a végtelen emberszeretete, békére törekvése. Mindenki elfogadta és tisztelte, szerette a fiatal papot. A diktatúra nem tűrte a vallás ilyen tisztán történő megélését. Veszélyesnek tartotta a kommunista vezetés azt is, hogy Brenner atya hittanosai nagy örömmel jártak a plébániai foglalkozásokra. Egyik éjjel haldoklóhoz hívták a káplánt Zsidára. Az odavezető úton érte a szörnyű támadás. Brenner János – a magyar Tarzícius – vértanúja lett az Egyháznak. Sokáig titok volt halála. A hívek a pap emlékét őrizék szívükben. A pápa áldásával boldoggá lett avatva, 2018 május 1. -én, szülővárosában, Szombathelyen.
Ünnepe : December 15.
BOLDOG BRENNER JÁNOS KÖNYÖRÖGJÉL ÉRETTÜNK!
Cikkek:
Linkek: