"A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot." (Jn 16,33)

Ragyogó csend

Huszár Ferenc kollégám csodálatos festményének a címe: "Ragyogó csend", melyet a fények játékának nagyszerű megidézésével mutat be a Tanár Úr. A paradoxonnak ható cím mélyen elgondolkoztatott. Egy olyan pillanatot tár elénk a művész, amikor nincs zaj, nincs mozgás, mégsincs hiányérzetünk. Arra hívom a kedves Olvasót, hogy a kép szemlélése közben hallgasson bele a látványba. A csend itt nem üresség, hanem béke, harmónia és beteljesültség. Ugyanaz a tapasztalat járt át a festmény láttán, mint amikor az Oltáriszentség előtt térdelek: látszólag nem történik semmi, mégis mély, szinte kimondhatatlan jelenlét érződik. 

A húsvét szent titka ebből a mély csendből születő élet, a szenvedésen átragyogó isteni szeretet és a halál fölött aratott végső győzelem. Krisztus feltámadása arra hív bennünket, hogy a remény ragyogó fényében szemléljük életünket, és a megváltás örömhírét hordozzuk a világban. Ez az Úr csendje, amiből mindig új élet fakad. E szent napokban különösen is megtapasztalhatjuk, hogy Isten kegyelme a legmélyebb sötétségből is új életet fakaszt.

Magyartanárként pedig végig ott motoszkáltak a fejemben egy mélyen hívő költő, Pilinszky János sorai, aki szintén tudta, hogy a csend gyakran a legmélyebb megszólalás; hogy a feltámadás a csendes szenvedésen keresztül jelenik meg:

"És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ."           

                                                          (Pilinszky János: Harmadnapon)

Kívánom, hogy a feltámadás öröme töltse be szívünket, erősítse hitünket, és vezessen bennünket a szeretet útján.

Áldott, kegyelemteljes húsvéti ünnepet kívánunk közösségünk minden tagjának! 

 

                                                                                                                                                                                               Molnár Mária